Gyakori vagyonértékelői probléma az ingatlanok közterületi kapcsolatának hiányából adódó bizonytalanság.
A közforgalom elől el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek és természetes személyek érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtására kiadott 109/1999.(XII.29.) FVM. rendelet 50.§ (4) bekezdés a) pontjának 2005. évi módosításával megszűnt a művelés alól kivett területek „saját használatú út” megnevezése.
- január 01. napjától az ingatlan-nyilvántartásban az utak a következő megnevezéssel tarthatóak nyilván:
- országos közutak,
- helyi közutak (utcák, járdák, közterek, egyéb közterületek),
- erdészeti magánutak,
- magánutak,
- 3 méternél szélesebb tanyai bejáró utak,
- szőlőben, gyümölcsösben a művelés és a szállítás céljait szolgáló állandó utak, ha azok szélessége a szőlő, illetőleg a gyümölcsös sortávolságát legalább 3 méterrel meghaladja,
A fentiek ellenére még nagyon sok esetben a régi „saját használatú út” megnevezés szerepel a tulajdoni lapokon.
Abban az esetben, ha az ingatlan-nyilvántartásban az út még „saját használatú út” megnevezéssel szerepel és azt meg kívánjuk osztani, akkor a változási vázrajz területkimutatásában a megnevezés a „Változás előtt” részben „saját használatú út”, a „Változás után” részben már csak „közforgalom elől elzárt magánút”, vagy „közforgalom elől el nem zárt magánút” lehet.
Az elzárás, vagy el nem zárás tényét ebben az esetben a közlekedési hatóság a telekalakítási engedélyezési eljárás során az ingatlan tulajdonosának (kezelőjének) kérésére véleményezi.
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29.§ (9) bekezdés értelmében a magánút használat szempontjából közforgalom elől elzárt, vagy közforgalom elől el nem zárt lehet.
A közforgalom elől elzárt magánutat a közforgalom számára megnyitni, vagy a közforgalom elől el nem zárt magánutat a közforgalom elől elzárni a magánút tulajdonosának (kezelőjének) kérelmére a közlekedési hatóság engedélyével szabad.
A magánút közforgalom számára való megnyitásának, illetve elzárásának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzést a tulajdonosnak (kezelőnek) kell kezdeményeznie.
A magánút közforgalom elől elzárásának tényére vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.
A 14.§ (4) bekezdése értelmében a közforgalom elől el nem zárt magánutat bárki rendeltetés-szerűen használhatja. Aki a közforgalom elől el nem zárt magánutat engedély nélkül elzárja, azt a közlekedési hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezi.
A 33.§ (1) bekezdés c) pontja szerint az út kezelője magánút esetében annak a területnek a tulajdonosa, amelyen a magánút található. A 35.§ értelmében az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni.
A fenti kezelői kötelezettségekre tekintettel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtására kiadott 30/1988. (IV.21.) MT. rendelet 26.§ értelmében a közforgalom elől el nem zárt magánút fenntartásának költségeihez az utat rendszeresen használó jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek és természetes személyek érdekeltségük arányában kötelesek hozzájárulni.
Ezen hozzájárulás megfizetését jellemzően a közforgalom elől el nem zárt magánutak tulajdonosai (kezelői) kezdeményezik az érdekeltek megkeresésével.
Korábban foglalkoztunk a mezőgazdasági utakkal.:
MEZŐGAZDASÁGI UTAK ÉRTÉKELÉSÉNEK TAPASZTALATAI / PROBLÉMÁI
Megjelenés: Magyar Ingatlanszövetség EUFIM szeminárium, előadás
2016.05.27, Budapest
Dr. Buzás Ferenc – Kiss Sándor – Dr. Posta László
MEZŐGAZDASÁGI UTAK ÉRTÉKELÉSÉNEK TAPASZTALATAI / PROBLÉMÁI