Iroda: +36-52-532-644

Adminisztrációs ügyek: admin@biblio.hu

Ügyvezető: +36-30-493-2403

info@biblio.hu

Szolgáltatásaink

Ajánlatkérés

buzatermeles 06 tablazat

A búzatermesztés költség- és jövedelemviszonyai

Megjelenés.: Őstermelő – gazdálkodók lapja XXI. évfolyam 2017/5 szám

Magyarország kiemelkedő versenyképességgel rendelkezik a búzater­mesztés terén. Ez nem csak a kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal ma­gyarázható, hanem a szakmai tapasztalatok, tradíciók, termesztési-nemesítési hagyományok és eredmények, jól koordinált munka- és logisztikai ráfordítások együttes érvényesülésé­nek is köszönhető. A termelés szint­jén tehát viszonylag alacsony költség­szinten tudunk egységnyi terméket (búzát) előállítani, ami naturális versenyképességünkben kifejeződik.

Az alábbiakban a búzatermesztés költség- és jövedelemviszonyait szem­léltetjük, az Agrárgazdasági Kutató In­tézet tesztüzemi rendszerének repre­zentatív adatait felhasználva a 2011-2015-ös időszak adatai alapján.

5.1. A búzatermesztés költségei

buzatermeles 06 tablazatA mezőgazdaságra jellemző periodi­kus szinten jelentkező ráfordítások miatt a költségvizsgálatot két meg­közelítésben célszerű elvégezni. Az egyik a munkaműveletenkénti ráfor­dítás- és költségvizsgálat, a másik a költségnemenkénti. Mindkét megközelítés lehetőséget kínál a termelő számára, hogy a tevékenység hatékonyságáról, eredményéről tényszerű információkat szerezzen. A munkaműveletenkénti költségkalkulációból (Id. 6. táblázat) leginkább a mun­ka szervezésének, összehangolásának hatékonyságára lehet következtetni részfeladatonkénti megosztásban. Ugyanennek alapján lehet dönteni arról, hogy milyen tevékenységet érdemes szolgáltatókkal végeztetni és melyet érdemes önerőből megoldani.

A műveletenkénti költségvizsgálat keretében a talaj-előkészítés nem igé­nyel nagy munkaráfordítást, a mun­kaművelet vonóerő-igénye és költsé­garánya mérsékelt. A trágyázás létfontosságú a termésbiztonság szem­pontjából, ez a közvetlen-költségszer­kezetben stabilan egynegyed részt képvisel. A vetést kisebb gazdaságok szolgáltatókkal végzik, így költségará­nya magasabb lehet, mint azoknál, akik ezt saját eszközökkel végzik (a szolgáltatói díj a költségek mellet, nyereséghányadot is tartalmaz). A növényápolás, növényvédelem általá­ban 10% vagy azt meghaladó arányt képvisel, de egyes növénybetegségek elterjedése miatt ez halmozódhat. A legnagyobb költségtényezőt általá­ban a betakarítás és szállítás jelenti, amelyben szerepet játszik egyrészt a munkagépek magas üzemeltetési költsége és a szállítási távolságok is. A szárítás, tisztítás munkaművelete a legtöbbször nélkülözhetetlen, azon­ban részaránya kisebb, nem haladja meg az 5%-ot.

A búzatermesztés költségnemenkén­ti vizsgálata a számviteli nyilvántartás rendszere miatt a legelterjedtebb, a részletes költségvizsgálat alapját je­lenti. Az Agrárgazdasági Kutató Inté­zet (AKI) az Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (FADN) a mezőgazdasági üzemek pénzügyi-, vagyoni helyzetét felmérő Európai Uniós rep­rezentatív információs rendszer hiva­talos, kizárólagos hazai „üzemeltető­jeként” a növénytermesztés költség- és jövedelemviszonyai vizsgálatának keretében 20 költségnem alapján vé­gez elemzést és évente teszi közzé az országos eredményeket. A felmérés keretében külön vizsgálják az egyéni- és a társas vállalkozásokat. Az AKI – a KSH gyakorlatával megegyezően – az egyéni gazdaságok körébe sorolja az őstermelőket, egyéni gazdálkodókat, családi gazdaságokat és az összevont gazdaságokat (több őstermelő csoportosulása). Minden egyéb gazda­sági formát a társas gazdaságok köré­be sorolnak (Béládi és mtsai, 2017). Ezen túlmenően közlik az országos tesztüzemi átlagadatokat, valamint a piacmeghatározó gazdaságok reprezentatív adatait is.

Az országos búzatermesztési költsé­geket vizsgálva megállapítható, hogy költségnem-csoportonként az anyagköltségek a legnagyobb költségalko­tó tényezők, az összköltség 40%-át teszi ki a 2011-2015 év átlagában, e mellett az egyéb költségek (jelentős része állandó jellegű, beleértve a földbérleti díjat is) következnek nagy­ságrendileg átlagban mintegy 36%-ot képviselve és a gépköltségek (25%).

A 7 táblázatból megfigyelhető, hogy a költségek igen jelentős mértékben növekedtek a vizsgált időszakban. A legnagyobb mértékben átlagosan 10%-kal növekedett a növényvédő­szer és a földbérleti díj, de jelentős az általános költségek és a műtrágya költségnövekedése is. A termelői tapasztalatok azt jelzik, hogy a mezőgazdasági terményárak növekedé­sével a mezőgazdasági inputok ára – elsősorban a műtrágya és növényvédőszeré – is növekedik, ami valószínűleg az inputpiac koncentrált­ságára vezethető vissza. A személyi jellegű költségek mértéke arányaiban igen kismértékű, mivel az ágazat gépesítettsége igen magas fokú.buzatermeles 07 tablazat

A tevékenység általános- és gazdasá­gi általános költségek tekintetében a kiugró ingadozást a könyveléstechni­kai eljárások magyarázzák, ezek fel­osztott költségek és a felosztás módja függ az ágazat jövedelmi helyzetétől és egyes közvetett költségek mér­tékének alakulásától is (8 táblázat). Összességében átlagosan a 2011- és 2015-ös időszakra elmondható, hogy a kalkulált 7%-os éves átlagos növekedés meghaladta az időszakra jel­lemző infláció mértékét.

buzatermeles 08 tablazat

5.2. A búzatermesztés bevé­telei és termelési értéke

A búza termelési értéke, az értékesí­tési ár és terméshozam szorzataként számított hozamérték, a támogotás, a melléktermék (szalma) és egyéb bevé­tel (felárak, kompenzáció) értékének összegéből áll. Az értékesítési árak alakulása (Id. 12. táblázat) a 2012-es évet leszámítva stabilnak mondható, „beállt” a 47-49 ezer forintos ton­nánkénti árra. A terület alapú támo­gatás 2014-ig növekedett, 2015-ben jelentősebb csökkenés történt, ami valószínűleg a „zöldítést” célzó intéz­kedések bevezetésének, illetve ehhez kapcsolódó jogosultsági problémák­nak tulajdonítható. A melléktermék (szalma) értéke ingadozó, többnyire a helyi keresleti-kínálati viszonyok be­folyásolják, az egyéb bevételek mér­téke jelentéktelen, ami lényeg, hogy a termelési érték növekedése az adott időszakban töretlen volt, és ez tulajdonképpen a nemzetgazdasági GDP értékébe is beleszámítódik.

buzatermeles 09 tablazat

5.3. A búzatermesztés jöve­delmének és jövedelmező­ségének alakulása

A jövedelem a gazdálkodás eredményességét közvetlenül kifejező mutatószám, a termelési érték és a felme­rült termelési (közvetlen és közvetett) költségek különbségeként határozzák meg, az AKI kimutatásaiban „ágazati eredmény”-ként tüntetik fel. 2012-ig enyhe növekedést, azt követően stabilitást (stagnálást) lehet megfigyel­ni, de a korábbi évekhez viszonyítva jelentősnek tekinthető, az öt év átlagában a termelési érték 36%-át tette ki. Viszont, amennyiben a támogatás nélküli eredményt tekintjük (a jöve­delemből kivonjuk a támogatás mér­tékét), a kép sokkal árnyaltabbnak mutatkozik és elgondolkodtató is egy­ben, mivel az öt év átlagában a terme­lési érték mindössze 13%-ára tehető. Nem nehéz következtetni arra, hogy a jövedelem több mint fele a támoga­tásból realizálódott.

buzatermeles 10 tablazat

A támogatásokkal kalkulált jövedelmezőség (azaz a jövedelem és a ter­melési költség hányadosa %-ban kifejezve) kimagasló értékével (57%-os átlag) szemben a támogatás nélkül számított 21%-os országos átlag nem túl biztató a jövőre nézve. Lehet, hogy a pénzpiaci hozamokkal összevetve így is magasnak tűnik, de az ágazat termelési és piaci kockázatait figye­lembe véve ez nem túl sok egy olyan országban, ahol kitűnő feltételek adottak a termesztéshez.

A hazai búzatermesztés gazdasági hátterének mélyebb megismeré­séhez érdekes összehasonlítani az egyéni gazdaságok és társas vállalko­zások eredményeit. Meg kell jegyezni, hogy az AKI tesztüzemi mintájában az „egyéni gazdaság”-ként értelmezett üzemek nem feltétlenül utalnak a kis méretre és a „társas vállalkozások” definíciója mögött is előfordulnak né­hány hektáron gazdálkodó bt.-k, vagy kft.-k, a tipológia azonban méretbeli arányokat közelítőleg kifejez.

Átlaghozamokban jelentős eltérés nem jellemző, bár az egyéni gazdasá­goké valamivel alacsonyabb és hektikusabb, az időjárás e tekintetben meghatározó. Az árakban viszont már jelentősebb eltérést tapasztalunk, a társas vállalkozások javára, ami mö­gött mennyiségi és minőségi terme­lésből eredő különbségek fejeződnek ki (11. táblázat).

A költségszínvonal tekintetében egyértelmű a különbség, az egyéni gazdaságok alacsonyabb költségszin­ten tevékenykednek, ami részben az alacsonyabb inputszínvonalnak köszönhető, részben pedig annak, hogy a földbérleti díjak nem terhelik annyira az egyéni gazdaságokat, mint a társas vállalkozásokat, továbbá sok esetben nem számolják el a (saját) személyi jellegű költségeiket (nem beszélve a „feketén” történő idősza­kos foglalkoztatásról) és az amortizá­ciót. Támogatás szintjén a társas vál­lalkozások jogosultsága kedvezőbb, így magasabb a fajlagos támogatás szintjük is.

Érdekes eredményt jelez a jövedelmi helyzet. A társas vállalkozások maga­sabb költségszínvonal mellett maga­sabb termelési értéket realizáltak, de a kettő különbségeként számított faj­lagos jövedelem magasabb az egyéni gazdaságokban, amennyiben a támogatást ebből levonjuk, a különbség még szembetűnőbb. A költségarányos jövedelmezőség 28% – 15%-ot mutat az egyéni gazdaságok javára. Bizonyos szempontból az eredmény elgondolkodtató, mert az egyéni gazdaságok alacsonyabb támogatás mellett magasabb jövedelmet és jövedelmező­séget realizáltak az öt év átlagában, mint a társas vállalkozások. Figyelem­be kell venni ugyanakkor a fentebb említett költség-elszámolásból adó­dó különbségeket is, ami indokolttá teheti ezen viszonyok elmélyültebb elemzését.

 

Dr. Buzás Ferenc

tudományos munkatárs
Debreceni Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Gazdálkodástudományi Intézet

buzatermeles 11 tablazat
buzatermeles 12 tablazat
buzatermeles 12 tablazat
buzatermeles 13 tablazat
buzatermeles 14 tablazat

FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK:

(Nyomtatásban megjelentek)

  1. Pepó P. – Sárvári M., (2011) Ga­bonanövények termesztése. Elek­tronikus jegyzet. http://www. tankönyvtár, hu/hu/tartalom/ tamop425/0010_1A_Book_09_ Gabonanovenyek_termesztese/ html
  2. Pepó, P., (1997): A fajtaspecifikus agrotechnika szerepe az őszi búza termesztésben. Gyakorlati Agrofórium, 10.
  3. Pepó, P., (1997): A gabonatermesztési technológiák és a minőség. Agro-21 Füzetek,
  4. Diósi, G. (2016): A búzával szemben támasztott gabonaipari követelmények. Értékálló Aranykorona, Országos Mezőgazdasági Szaklap, 2016 május, XVI. évfolyam 4. szám.
  5. Diósi, G., Móré, M., Sipos, P., (2015): Role of the farinograph test in the wheat flour quality determination. ACTA Universitatis Sapientiae Alimentaria 8, 104-110. p.
  6. MSZ 6383:2012. Új Búza-Wheat
  7. MSZ ISO 3093:1995. Gabonafélék. Az esésszám meghatározása
  8. MSZ ISO 5530-3:1995. Búzaliszt. A tészta fizikai jellemzői 3. rész: A vízfelvevő képesség és reológiaí tulajdonságok meghatározása valorigráffal
  9. MSZ 6393-6:1988. Lisztvizsgálati módszerek. A vízfelvevő képesség és a sütőipari érték vizsgálata
  10. MSZ ISO 5531:1993. A búzaliszt nedvessikér-tartalmának meghatározása
  11. MSZ 6369/5-1987. Lisztvizsgálati módszerek. A slkér vizsgálata
  12. MSZ-EN-ISO:21415-1. (2007). Magyar Szabványügyi Testület: Búza és búzaliszt. Sikértartalom. 1. rész: A nedves sikér meghatározása kézi módszerrel (ISO 21415-1:2006)
  13. Osborne, T.B. (1970): The Proteins of the Wheat Kernel. Carnegie Institution of Washington: Washington D.C.
  14. Móré, M., Diósi G., (2014): A gabo­na minőség vizsgálata, mintavétel eszközei. Értékálló Aranykorona Országos Mezőgazdasági Szaklap, 2014 május XIV. évfolyam 4. szám 26-28. p.
  15. Nábrádi A., Pupos T., Takácsné Gy. K. (2008): Üzemtan I. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.
  16. Pfau E – Széles Gy. (2001): Mezőgazdasági üzemtan II. Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest.
  17. Tóth L. (1995.): Mezőgazdasági zsebkönyvek II. Szerk: Vajdai Imre; 167-203 p. GATE MSZKI, Gödöllő,
  18. Tóth L. (Szerk.) (1998) : Mezőgazdasági vállalkozók és szolgáltatók – tanácsadó füzetek, Nr. 01. MGBSZ.
  19. Nógrádi J. (2014): Az Európai Unió kukorica és étkezési búza intervenció rendszerének hatásai Magyarországon. PhD disszertáció. Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezés- tudományok Doktori Iskola.
  20. FAPRI – ISU (Food and Agricultural Policy Research Institute – Iowa State University) (2012): World Agricultural Ames, and the University of Missouri, Colum­bia.
  21. OECD-FAO (2016): Agricultural Out­look 2016-2025. OECD Publishing, Paris.  http://dx.doi.org/10.1787/agr_outlook-2016-en
  22. International Grains Council. (IGC): Market Report – 2016: www.iec.int
  23. Matuz J.(2013): Mai magyar búza­fajták a Kárpát-medencében. Agro­inform Kiadó, szeptember
  24. Buzás F.E. (2004): A tej- és a cukor­vertikum gazdasági elemzése. PhD doktori disszertáció. Debreceni Egyetem.
  25. Béládi K.- Kertész R.- Szili V. (2017): A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2013-2015. Agrárgazdasági Kutató Intézet. Budapest.
  26. Csajbók J. (2012): Szántóföldi növények termesztése és növényvédelme – egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetem – Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma.
  27. Csajbók, J., Kutasy, E., Borbélyné Hunyadi, É., Lesznyák, M. (2009): Ve­tőmagkeverékek tesztelésének ered­ményei. In: V. Növénytermesztési Tudományos Nap: Növénytermesz­tés: Gazdálkodás, Klímaváltozás, Társadalom / szerk. Harcsa Marietta, Akadémiai Kiadó, Budapest.

(Internetes források)

http://www.worldstopexports.com/wheat-imports-by-country/wheat-imports-by-country/
www.gabonatermesztok.hu/…/PN_előadás_Bábolna_x%20(2016.%2009.%2001.).pptelőadás_Bábolna_x%20(2016.%2009.%2001.).ppt
http://www.worldatlas.com/articles/top-wheat-producing-countries-in-the-world.htmltop-wheat-producing-countries-in-the-world.html
https://trader2trader.co/2013/04/08/historical-wheat-prices-1912-2013-101-years-data/historical-wheat-prices-1912-2013-101-years-data/
ec.europa.eu/eurostat
https://ec.europa.eu > European Commis­sion > Agriculture and rural development
https://www.ers.usda.gov/data-products/feed-grains-database/

  1. Home
  2. »
  3. Publikációk
  4. »
  5. Publikációk
  6. »
  7. A búzatermesztés költség- és jövedelemviszonyai