Megjelenés.: Őstermelő – gazdálkodók lapja XXI. évfolyam 2017/5 szám
Magyarország kiemelkedő versenyképességgel rendelkezik a búzatermesztés terén. Ez nem csak a kedvező talaj- és éghajlati adottságokkal magyarázható, hanem a szakmai tapasztalatok, tradíciók, termesztési-nemesítési hagyományok és eredmények, jól koordinált munka- és logisztikai ráfordítások együttes érvényesülésének is köszönhető. A termelés szintjén tehát viszonylag alacsony költségszinten tudunk egységnyi terméket (búzát) előállítani, ami naturális versenyképességünkben kifejeződik.
Az alábbiakban a búzatermesztés költség- és jövedelemviszonyait szemléltetjük, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tesztüzemi rendszerének reprezentatív adatait felhasználva a 2011-2015-ös időszak adatai alapján.
5.1. A búzatermesztés költségei
A mezőgazdaságra jellemző periodikus szinten jelentkező ráfordítások miatt a költségvizsgálatot két megközelítésben célszerű elvégezni. Az egyik a munkaműveletenkénti ráfordítás- és költségvizsgálat, a másik a költségnemenkénti. Mindkét megközelítés lehetőséget kínál a termelő számára, hogy a tevékenység hatékonyságáról, eredményéről tényszerű információkat szerezzen. A munkaműveletenkénti költségkalkulációból (Id. 6. táblázat) leginkább a munka szervezésének, összehangolásának hatékonyságára lehet következtetni részfeladatonkénti megosztásban. Ugyanennek alapján lehet dönteni arról, hogy milyen tevékenységet érdemes szolgáltatókkal végeztetni és melyet érdemes önerőből megoldani.
A műveletenkénti költségvizsgálat keretében a talaj-előkészítés nem igényel nagy munkaráfordítást, a munkaművelet vonóerő-igénye és költségaránya mérsékelt. A trágyázás létfontosságú a termésbiztonság szempontjából, ez a közvetlen-költségszerkezetben stabilan egynegyed részt képvisel. A vetést kisebb gazdaságok szolgáltatókkal végzik, így költségaránya magasabb lehet, mint azoknál, akik ezt saját eszközökkel végzik (a szolgáltatói díj a költségek mellet, nyereséghányadot is tartalmaz). A növényápolás, növényvédelem általában 10% vagy azt meghaladó arányt képvisel, de egyes növénybetegségek elterjedése miatt ez halmozódhat. A legnagyobb költségtényezőt általában a betakarítás és szállítás jelenti, amelyben szerepet játszik egyrészt a munkagépek magas üzemeltetési költsége és a szállítási távolságok is. A szárítás, tisztítás munkaművelete a legtöbbször nélkülözhetetlen, azonban részaránya kisebb, nem haladja meg az 5%-ot.
A búzatermesztés költségnemenkénti vizsgálata a számviteli nyilvántartás rendszere miatt a legelterjedtebb, a részletes költségvizsgálat alapját jelenti. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) az Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (FADN) a mezőgazdasági üzemek pénzügyi-, vagyoni helyzetét felmérő Európai Uniós reprezentatív információs rendszer hivatalos, kizárólagos hazai „üzemeltetőjeként” a növénytermesztés költség- és jövedelemviszonyai vizsgálatának keretében 20 költségnem alapján végez elemzést és évente teszi közzé az országos eredményeket. A felmérés keretében külön vizsgálják az egyéni- és a társas vállalkozásokat. Az AKI – a KSH gyakorlatával megegyezően – az egyéni gazdaságok körébe sorolja az őstermelőket, egyéni gazdálkodókat, családi gazdaságokat és az összevont gazdaságokat (több őstermelő csoportosulása). Minden egyéb gazdasági formát a társas gazdaságok körébe sorolnak (Béládi és mtsai, 2017). Ezen túlmenően közlik az országos tesztüzemi átlagadatokat, valamint a piacmeghatározó gazdaságok reprezentatív adatait is.
Az országos búzatermesztési költségeket vizsgálva megállapítható, hogy költségnem-csoportonként az anyagköltségek a legnagyobb költségalkotó tényezők, az összköltség 40%-át teszi ki a 2011-2015 év átlagában, e mellett az egyéb költségek (jelentős része állandó jellegű, beleértve a földbérleti díjat is) következnek nagyságrendileg átlagban mintegy 36%-ot képviselve és a gépköltségek (25%).
A 7 táblázatból megfigyelhető, hogy a költségek igen jelentős mértékben növekedtek a vizsgált időszakban. A legnagyobb mértékben átlagosan 10%-kal növekedett a növényvédőszer és a földbérleti díj, de jelentős az általános költségek és a műtrágya költségnövekedése is. A termelői tapasztalatok azt jelzik, hogy a mezőgazdasági terményárak növekedésével a mezőgazdasági inputok ára – elsősorban a műtrágya és növényvédőszeré – is növekedik, ami valószínűleg az inputpiac koncentráltságára vezethető vissza. A személyi jellegű költségek mértéke arányaiban igen kismértékű, mivel az ágazat gépesítettsége igen magas fokú.
A tevékenység általános- és gazdasági általános költségek tekintetében a kiugró ingadozást a könyveléstechnikai eljárások magyarázzák, ezek felosztott költségek és a felosztás módja függ az ágazat jövedelmi helyzetétől és egyes közvetett költségek mértékének alakulásától is (8 táblázat). Összességében átlagosan a 2011- és 2015-ös időszakra elmondható, hogy a kalkulált 7%-os éves átlagos növekedés meghaladta az időszakra jellemző infláció mértékét.
5.2. A búzatermesztés bevételei és termelési értéke
A búza termelési értéke, az értékesítési ár és terméshozam szorzataként számított hozamérték, a támogotás, a melléktermék (szalma) és egyéb bevétel (felárak, kompenzáció) értékének összegéből áll. Az értékesítési árak alakulása (Id. 12. táblázat) a 2012-es évet leszámítva stabilnak mondható, „beállt” a 47-49 ezer forintos tonnánkénti árra. A terület alapú támogatás 2014-ig növekedett, 2015-ben jelentősebb csökkenés történt, ami valószínűleg a „zöldítést” célzó intézkedések bevezetésének, illetve ehhez kapcsolódó jogosultsági problémáknak tulajdonítható. A melléktermék (szalma) értéke ingadozó, többnyire a helyi keresleti-kínálati viszonyok befolyásolják, az egyéb bevételek mértéke jelentéktelen, ami lényeg, hogy a termelési érték növekedése az adott időszakban töretlen volt, és ez tulajdonképpen a nemzetgazdasági GDP értékébe is beleszámítódik.
5.3. A búzatermesztés jövedelmének és jövedelmezőségének alakulása
A jövedelem a gazdálkodás eredményességét közvetlenül kifejező mutatószám, a termelési érték és a felmerült termelési (közvetlen és közvetett) költségek különbségeként határozzák meg, az AKI kimutatásaiban „ágazati eredmény”-ként tüntetik fel. 2012-ig enyhe növekedést, azt követően stabilitást (stagnálást) lehet megfigyelni, de a korábbi évekhez viszonyítva jelentősnek tekinthető, az öt év átlagában a termelési érték 36%-át tette ki. Viszont, amennyiben a támogatás nélküli eredményt tekintjük (a jövedelemből kivonjuk a támogatás mértékét), a kép sokkal árnyaltabbnak mutatkozik és elgondolkodtató is egyben, mivel az öt év átlagában a termelési érték mindössze 13%-ára tehető. Nem nehéz következtetni arra, hogy a jövedelem több mint fele a támogatásból realizálódott.
A támogatásokkal kalkulált jövedelmezőség (azaz a jövedelem és a termelési költség hányadosa %-ban kifejezve) kimagasló értékével (57%-os átlag) szemben a támogatás nélkül számított 21%-os országos átlag nem túl biztató a jövőre nézve. Lehet, hogy a pénzpiaci hozamokkal összevetve így is magasnak tűnik, de az ágazat termelési és piaci kockázatait figyelembe véve ez nem túl sok egy olyan országban, ahol kitűnő feltételek adottak a termesztéshez.
A hazai búzatermesztés gazdasági hátterének mélyebb megismeréséhez érdekes összehasonlítani az egyéni gazdaságok és társas vállalkozások eredményeit. Meg kell jegyezni, hogy az AKI tesztüzemi mintájában az „egyéni gazdaság”-ként értelmezett üzemek nem feltétlenül utalnak a kis méretre és a „társas vállalkozások” definíciója mögött is előfordulnak néhány hektáron gazdálkodó bt.-k, vagy kft.-k, a tipológia azonban méretbeli arányokat közelítőleg kifejez.
Átlaghozamokban jelentős eltérés nem jellemző, bár az egyéni gazdaságoké valamivel alacsonyabb és hektikusabb, az időjárás e tekintetben meghatározó. Az árakban viszont már jelentősebb eltérést tapasztalunk, a társas vállalkozások javára, ami mögött mennyiségi és minőségi termelésből eredő különbségek fejeződnek ki (11. táblázat).
A költségszínvonal tekintetében egyértelmű a különbség, az egyéni gazdaságok alacsonyabb költségszinten tevékenykednek, ami részben az alacsonyabb inputszínvonalnak köszönhető, részben pedig annak, hogy a földbérleti díjak nem terhelik annyira az egyéni gazdaságokat, mint a társas vállalkozásokat, továbbá sok esetben nem számolják el a (saját) személyi jellegű költségeiket (nem beszélve a „feketén” történő időszakos foglalkoztatásról) és az amortizációt. Támogatás szintjén a társas vállalkozások jogosultsága kedvezőbb, így magasabb a fajlagos támogatás szintjük is.
Érdekes eredményt jelez a jövedelmi helyzet. A társas vállalkozások magasabb költségszínvonal mellett magasabb termelési értéket realizáltak, de a kettő különbségeként számított fajlagos jövedelem magasabb az egyéni gazdaságokban, amennyiben a támogatást ebből levonjuk, a különbség még szembetűnőbb. A költségarányos jövedelmezőség 28% – 15%-ot mutat az egyéni gazdaságok javára. Bizonyos szempontból az eredmény elgondolkodtató, mert az egyéni gazdaságok alacsonyabb támogatás mellett magasabb jövedelmet és jövedelmezőséget realizáltak az öt év átlagában, mint a társas vállalkozások. Figyelembe kell venni ugyanakkor a fentebb említett költség-elszámolásból adódó különbségeket is, ami indokolttá teheti ezen viszonyok elmélyültebb elemzését.
Dr. Buzás Ferenc
tudományos munkatárs
Debreceni Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Gazdálkodástudományi Intézet
FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK:
(Nyomtatásban megjelentek)
- Pepó P. – Sárvári M., (2011) Gabonanövények termesztése. Elektronikus jegyzet. http://www. tankönyvtár, hu/hu/tartalom/ tamop425/0010_1A_Book_09_ Gabonanovenyek_termesztese/ html
- Pepó, P., (1997): A fajtaspecifikus agrotechnika szerepe az őszi búza termesztésben. Gyakorlati Agrofórium, 10.
- Pepó, P., (1997): A gabonatermesztési technológiák és a minőség. Agro-21 Füzetek,
- Diósi, G. (2016): A búzával szemben támasztott gabonaipari követelmények. Értékálló Aranykorona, Országos Mezőgazdasági Szaklap, 2016 május, XVI. évfolyam 4. szám.
- Diósi, G., Móré, M., Sipos, P., (2015): Role of the farinograph test in the wheat flour quality determination. ACTA Universitatis Sapientiae Alimentaria 8, 104-110. p.
- MSZ 6383:2012. Új Búza-Wheat
- MSZ ISO 3093:1995. Gabonafélék. Az esésszám meghatározása
- MSZ ISO 5530-3:1995. Búzaliszt. A tészta fizikai jellemzői 3. rész: A vízfelvevő képesség és reológiaí tulajdonságok meghatározása valorigráffal
- MSZ 6393-6:1988. Lisztvizsgálati módszerek. A vízfelvevő képesség és a sütőipari érték vizsgálata
- MSZ ISO 5531:1993. A búzaliszt nedvessikér-tartalmának meghatározása
- MSZ 6369/5-1987. Lisztvizsgálati módszerek. A slkér vizsgálata
- MSZ-EN-ISO:21415-1. (2007). Magyar Szabványügyi Testület: Búza és búzaliszt. Sikértartalom. 1. rész: A nedves sikér meghatározása kézi módszerrel (ISO 21415-1:2006)
- Osborne, T.B. (1970): The Proteins of the Wheat Kernel. Carnegie Institution of Washington: Washington D.C.
- Móré, M., Diósi G., (2014): A gabona minőség vizsgálata, mintavétel eszközei. Értékálló Aranykorona Országos Mezőgazdasági Szaklap, 2014 május XIV. évfolyam 4. szám 26-28. p.
- Nábrádi A., Pupos T., Takácsné Gy. K. (2008): Üzemtan I. Szaktudás Kiadó Ház. Budapest.
- Pfau E – Széles Gy. (2001): Mezőgazdasági üzemtan II. Mezőgazdasági ágazatok gazdaságtana. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó. Budapest.
- Tóth L. (1995.): Mezőgazdasági zsebkönyvek II. Szerk: Vajdai Imre; 167-203 p. GATE MSZKI, Gödöllő,
- Tóth L. (Szerk.) (1998) : Mezőgazdasági vállalkozók és szolgáltatók – tanácsadó füzetek, Nr. 01. MGBSZ.
- Nógrádi J. (2014): Az Európai Unió kukorica és étkezési búza intervenció rendszerének hatásai Magyarországon. PhD disszertáció. Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezés- tudományok Doktori Iskola.
- FAPRI – ISU (Food and Agricultural Policy Research Institute – Iowa State University) (2012): World Agricultural Ames, and the University of Missouri, Columbia.
- OECD-FAO (2016): Agricultural Outlook 2016-2025. OECD Publishing, Paris. http://dx.doi.org/10.1787/agr_outlook-2016-en
- International Grains Council. (IGC): Market Report – 2016: www.iec.int
- Matuz J.(2013): Mai magyar búzafajták a Kárpát-medencében. Agroinform Kiadó, szeptember
- Buzás F.E. (2004): A tej- és a cukorvertikum gazdasági elemzése. PhD doktori disszertáció. Debreceni Egyetem.
- Béládi K.- Kertész R.- Szili V. (2017): A főbb mezőgazdasági ágazatok költség- és jövedelemhelyzete 2013-2015. Agrárgazdasági Kutató Intézet. Budapest.
- Csajbók J. (2012): Szántóföldi növények termesztése és növényvédelme – egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetem – Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma.
- Csajbók, J., Kutasy, E., Borbélyné Hunyadi, É., Lesznyák, M. (2009): Vetőmagkeverékek tesztelésének eredményei. In: V. Növénytermesztési Tudományos Nap: Növénytermesztés: Gazdálkodás, Klímaváltozás, Társadalom / szerk. Harcsa Marietta, Akadémiai Kiadó, Budapest.
(Internetes források)
http://www.worldstopexports.com/wheat-imports-by-country/wheat-imports-by-country/
www.gabonatermesztok.hu/…/PN_előadás_Bábolna_x%20(2016.%2009.%2001.).pptelőadás_Bábolna_x%20(2016.%2009.%2001.).ppt
http://www.worldatlas.com/articles/top-wheat-producing-countries-in-the-world.htmltop-wheat-producing-countries-in-the-world.html
https://trader2trader.co/2013/04/08/historical-wheat-prices-1912-2013-101-years-data/historical-wheat-prices-1912-2013-101-years-data/
ec.europa.eu/eurostat
https://ec.europa.eu > European Commission > Agriculture and rural development
https://www.ers.usda.gov/data-products/feed-grains-database/