Az osztatlan közös tulajdon felszámolását célzó törvény gyakorlati kérdései:
Mennyit ér a tulajdonrészem?
2021.01.01-én lép életbe a 2020. évi LXXI. tv, mely segíti az osztatlan közös földek felszámolását Magyarországon.
A szabályozás értelmében, azokban az esetekben, amikor egy vagy több tulajdonostársnak a megosztás alapjául szolgáló ingatlanban fennálló tulajdoni hányada alapján kialakítható ingatlan nem éri el a tv.- ben adott művelési ág esetén a területi minimumot, akkor felvetődik az a kérdés, hogy mennyit érhet a tulajdonrészem?
A területi minimumot el nem érő tulajdonostárs esetén a területet hozzá fogják számítani valamelyik más tulajdonostársnak a tulajdonrészéhez. Ezt a hozzácsatolást nevezzük „Bekebelezésnek”.
A bekebelezés folyamatában az elszámolásról a szabályozás azt írja, hogy legalább a törvény végrehajtására kiadott rendelet szerinti értékbecslési ajánlatban megállapított értéknek megfelelő összeget kell megfizetnie a területért. Amennyiben a „Bekebelező” vagy a Bekebelezett nem ért egyet az értékbecslési ajánlatban foglalt összeggel, úgy igazságügyi szakértővel új szakvéleményt készíttethet.
Példánkban egy 33 083 m2-es, 73,47 aranykorona értékű szántó és rét művelési ágú ingatlan fontosabb adataiból indulunk ki. Összesen 16 tulajdonrészre oszlik a terület, amit napjainkra 13 tulajdonos birtokol a lenti megoszlásban.
|
Két tulajdonos birtokolja több mint 86%-át a területnek közel fele-fele arányban. Várhatóan ehhez a két tulajdonoshoz fog kerülni a többi tulajdonosnak a tulajdonrésze is a bekebelezés folyamatában. Az adott területen előforduló termőföld árak minőség függvényében változóak, ezért nem mindegy, hogy a termőföldnek 50 – 100 – 150 eFt/AK az elszámoló ára a tulajdonosok között.
A fenti példában látszik, hogy 50 és 150 ezer forintos aranykorona elszámoló ára között ugyanannak a termőföldnek az értéke 7 347 000 Ft-al eltérhet egymástól ezért érdemes időben tájékozódni a termőföldünk aktuális értékéről, még akkor is, ha nem túl magas a tulajdoni arányunk.