Az osztatlan közös földtulajdon, különösen erdők esetében, jelentősen megnehezíti az ingatlan tulajdonosi hasznosítását. A sokszor nagy létszámú tulajdonosi kört gyakran bonyolult, elhúzódó eljárások érintik, folyamatos változásban van, egyes tulajdonostársak pedig elérhetetlenek, mindez a tulajdonosi közösség döntésképtelenségét okozhatja. Az előbbiekkel is összefüggésben a közös földtulajdonban fennálló tulajdoni hányadok értékesítési lehetőségei szintén korlátozottak és körülményesek. Emiatt bizonyos esetekben a közös hasznosításra törekvés helyett érdemes inkább az osztatlan közös tulajdont felszámolni. Erre egy 2020-ban indított állami program, bár nem zökkenőmentes, de jó lehetőséget biztosíthat.

Az osztatlan közös földtulajdon széles körű kialakulása, egyfajta kényszerközösségeket teremtve a rendszerváltást követő kárpótlás, valamint a termelőszövetkezetekbe bevont termőföldek ismételt nevesítése eredményeként alakult ki. Az azóta eltelt több mint 30 év alatt a helyzetet csak tovább rontotta az öröklődések okozta elaprózódás.

Az olyan földterületeken, ahol sok tulajdonos van, a gazdálkodás szinte lehetetlenné vált. A közös tulajdon megszüntetése nem az állam lebonyolításában valósul meg, mint a korábbi hasonló programok esetében, hanem a tulajdonosok szervezésében. A jogi szabályozásban megtestesülő állami akarat viszont a folyamatot számos módon (speciális szabályozás, igazgatási szolgáltatások, informatikai eszköz) jelentősen egyszerűsíti.

Az új eljárás a tulajdonosok megegyezésén alapul, de azt a földhasználati szabályozásból ismert megoldások alkalmazásával a tulajdonosok elérhetetlensége vagy passzivitása már nem akaszthatja meg. Új elem továbbá, hogy a Foktftv. a birtokkoncentráció elősegítése, valamint az önálló gazdálkodásra alkalmatlan új ingatlanok kialakításának elkerülése érdekében a nagyon kis tulajdoni hányadokra – kis ingatlanok esetében akár az egész ingatlanra kiterjedően – az eljárás keretében kényszer tulajdonátruházást, – a jogszabály megfogalmazásában – tulajdonostárs általi „bekebelezést” ír elő.

Az új szabályozás – ugyancsak a birtokkoncentráció elősegítése érdekében lehetőséget biztosít továbbá a tulajdonostársaknak arra, hogy az eljárás keretében a tulajdoni hányadaikat könnyebben adhassák-vehessék, esetleg cserélhessék egymás között. Ehhez ebben az esetben nem szükséges a földforgalmi törvény korlátozásait figyelembe venni: így a szerződést nem kell kifüggeszteni, a földszerzőnek nem kell földművesnek lenni, nincs elővásárlási jog, és a földszerzés mentesül a földszerzési- és birtokmaximum alól.

További egyszerűsítés, hogy az ingatlan megosztási eljárásába nem szükséges földmérőt bevonni. A megosztáshoz szükséges dokumentációt – a megosztási vázrajzot is beleértve – a tulajdonosok egy – az állam által biztosított – úgynevezett osztóprogram segítségével maguk is elkészíthetik.

Fontos kiemelni továbbá, hogy az osztatlan közös tulajdon felszámolásának ezen új, egyszerűsített lehetősége alternatívát biztosít a közös tulajdon hasznosítására a korábban gyakorlatilag kizárólagos lehetőségként alkalmazott használati megosztás elkerülésére is. Korábbi cikkünkben felhívtuk a figyelmet a használati megosztás hosszútávú kockázataira. Ezek mind elkerülhetőek, ha az új lehetőséggel élve, ugyan egy kicsivel több munkával, de a közös földtulajdonból fakadó problémákat véglegesen megszüntetjük.
 

Bővebben: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/erdogazdalkodas/108044-kisokos-maganerdo-tulajdonosoknak-11-osztatlan-kozos-tulajdon-megszuntetesenek-uj-egyszerusitett-lehetosegei

Vagyonértékelési ügyekben forduljon hozzánk bizalommal
www.vagyonertekeles.hu