Románia Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági potenciállal rendelkező országa, mezőgazdasági területe 14,7 millió hektár, ebből mintegy 8,2 millió hektár szántóterülettel. A mezőgazdaság éves kibocsátása 2022-ben 21 milliárd eurót tett ki, az agrártermelés az ország GDP-jének kb. 4 százalékát adja, a vidéki lakosság több mint 30 százaléka érintett a mezőgazdaságban.
Romániá jelentős előrelépéseket tett az agrár-élelmiszeripari szektor versenyképességének növeléséhez mezőgazdasági kibocsátása a 2007-2020-as időintervallumban jelentősen növekedett, míg 2007-ben a kibocsátás értéke 13 millió euró volt, 2020-ban pedig meghaladta a 15 milliót, előző évben pedig a 17 milliót. Románia a 2028-2034-es költségvetési időszakban várhatóan több mint 60 milliárd euró európai uniós forráshoz juthat, azonban a szektor összképét tekintve igen polarizált.
A mezőgazdaságban több mint 3 millió kisgazdaság tevékenykedik (az EU gazdaságainak egyharmada) , a foglalkoztatásban a mezőgazdasági dolgozók aránya meghaladja a 20%-ot, ami az unióban szintén a legmagasabb, a 2020-as agrárcenzus adatai alapján az egy hektárnál kisebb gazdaságok alkotják a romániai gazdaságok 54%-át, ennek ellenére az ország mezőgazdasági kibocsátása az európai szintű teljes kibocsátásnak csak 3,4%-át teszi ki.
A területi koncentráció folyamatos, lassú ütemben növekszik, az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület a 2000-es évektől (3,11 ha/gazdaság), 4,42 –re növekedett 20 év alatt. Az 1-5 hektárral rendelkező gazdaságok alkották a romániai gazdaságok 36,3%-át és az összes romániai mezőgazdasági terület 18,2%-át művelték. A több mint 50 hektár területtel rendelkező gazdaságok aránya 1%, és az általuk használt mezőgazdasági terület aránya 54% volt. A 2020-as adatok alapján a mezőgazdasági területek 49%-a a gazdák saját tulajdonát képezte, amíg a bérelt területek aránya 38% volt.
Az össz-mezőgazdasági termelésből a növénytermesztés – állattenyésztés aránya 60:40% körüli.
A növénytermesztésen belül a gabonafélék 30-35%-ot, az olajos növények 10-14%-ot tesznek ki. Az éves belföldi gabonafogyasztás 10 millió tonna körüli, ebből takarmánycélú közel fele a fogyasztás szerkezetét az alábbi ábra mutatja (Forrás: insse.ro):
Éves átlagban Romániában 15-18 millió tonna körüli mennyiségben termelnek gabonát, évenkénti jelentősebb (akár 4-5 millió tonnák) ingadozásokkal, ami elsősorban időjárási tényezőknek köszönhető, szokásos években az uniós gabona- és olajosmag-termelés mintegy 10%-át adja. Összehasonlításképpen: Magyarországon 2024-ben 12,6 2023-ban 15 millió tonna gabona termett.
Románia évek óta igyekszik modernizálni agrárszektorát jelentős előrelépésekkel. Az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása, az exportorientált termelés ösztönzése és a logisztikai fejlesztések egyaránt segítették abban, hogy a termelés ne rekedjen meg a belső piacon. A problémát azonban az jelenti, hogy a román mezőgazdaság továbbra is nagyrészt nyersanyag-exportőr, gabonát és az egyéb mezőgazdasági termékeket pedig feldolgozatlanul viszik ki az országból, alacsony hozzáadott értéken.
A Román Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium által megalkotott Nemzeti Stratégiai Tervében (Planul National Strategic 2012-2027) rögzítettek szerint közel 16 milliárd euro áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén. A programdokumentum mintegy 6 milliárd eurót irányoz elő mezőgazdasági és vidékfejlesztési beruházásokra, 9,78 milliárd eurót mezőgazdasági támogatásokra és 151,7 millió eurót piaci intézkedésekre. Az agrár-export ösztönzése továbbra is kiemelkedő célt jelent az agrárstratégiában.
A program megvalósításában egyik legnagyobb akadályt az éghajlatváltozás generálja. A román mezőgazdaság általános helyzetének felmérésére vonatkozó kutatás (Carta alba a agriculturii – A mezőgazdaság fehér könyve, 2025) szerint a mezőgazdaságban az éghajlati kockázatok megoszlása az alábbiak szerint oszlik meg:
A romániai gabonatermesztés jelenleg ugyanazokkal problémákkal küzd jelenleg, mint a többi kelet-európai ország, AZ INFINEXA[1] stratégiai tanácsadó vizsgálata szerint jelenleg 5 sokk-hatással kell szembenéznie a romániai mezőgazdaságnak, ezek a következők:
* A gabonafélék világpiaci árzuhanása
* Ismétlődő aszályos időszak
* Ukrán gabona kínálatnövelő hatása és további árcsökkentő szerepe
* Termelési költségek növek
edése – elsősorban a műtrágyaárak növekedése* Iráni konfliktusból eredő energiaár növekedés
[1] Infinexa Ltd. (2026): Agricultura româneascâ- cinci şocuri. Analiza cauzeloz dificultătilor copaniilor din sectorul agricol din România.
Gabonatároló kapacitások piaci helyzete Romániában
A gabonakereskedelem tekintetében Románia az unió egyik legnagyobb gabonaexportőre (2025-ben a legnagyobb), az uniós kivitel közel 1/3-át (5-6 millió tonna) adja . Az exporton belül kiemelkedő a búza szerepe: Románia 3,5 millió tonna búzát értékesített külső piacokon, emellett a kukorica- és az árpaexportban is az első helyen áll, 2025-ben kukoricából 263 ezer tonnát, árpából pedig 1,8 millió tonnát szállított ki a gazdasági év eddigi részében.
A szemestermények (gabona- és olajosmag) tárolókapacitását tekintve 2018-ban több mint 5 100 engedélyezett raktár áll rendelkezésre, több mint 25 millió tonna kapacitással, 2025-re ez 29 millió tonnára emelkedett, ebből 14 millió tonnát a silótárolók, 15 milliót a raktárak teszik ki.
A romániai raktárkapacitások megyénkénti megoszlását az alábbi ábra szemlélteti
A gabonatároló kapacitások tulajdonosi megoszlása igen szétaprózódott, a Mezőgazdasági Minisztérium kimutatása szerint a legnagyobb tárolókapacitásokkal rendelkező vállalkozások ill. érdekcsoportok 2022-ben: Ameropa Grains (svájci érdekeltségű cégcsoport), Cerealcom Dolj (Mihai Anghel román vállalkozó) – Agro Chirnogi (Maria csoporthoz tartozó libanoni üzletemberek).
A három- gabonatermeléssel és tárolással foglalkozó cégcsoport a raktárkapacitások 4%-át uralják a 29 millió tonnás össz-kapacitásból. A megyénkénti kapacitás-megoszlást és tulajdonosi érdekeltséget az alábbi ábra szemlélteti (Forrás: zf.ro, 2024):
Vagyonértékelési ügyek.: info@vagyonertekeles.hu