A jobb minőségű és a kisebb földek ára növekedett leginkább, de a régiók között továbbra is jelentős különbségek vannak
Mérsékelt áremelkedés jellemezte a magyar termőföldpiacot 2024-ben, de a szántók esetében a jobb adottságú területek látványosan felértékelődtek az elmúlt két évben. A legmagasabb minőségű kategóriába tartozó szántóföldek ára több mint harmadával nőtt, és míg az elmúlt években a nagyobb területek drágultak a leginkább, tavaly már a kisebbek ára emelkedett jobban. Országos összehasonlításban Közép-Magyarországon, az Észak-Alföldön és a Közép-Dunántúlon kellett a legtöbbet fizetni a szántóföldek hektárjáért – derül ki az MBH Jelzálogbank legfrissebb elemzéséből.
Közép-Magyarországon lehet a legdrágábban szántóföldhöz jutni. Megyei összehasonlításban Hajdú-Bihar vármegyében voltak a legmagasabb átlagárak 2024-ben, itt több mint 3,24 millió forintba került egy hektár. Szintén a legdrágábbak közé tartozott Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér vármegye, ahol 2,6-2,9 millió forintba került egy hektár szántóterület. Meghaladta az országos átlagot a szántók ára Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom vármegyében is, a legkevesebbet, 1,39 millió forintot pedig Nógrádban kértek el hektáronként. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2 millió forint alatt maradtak az átlagárak.
A művelési ágak szerinti árak szinte változatlanok maradtak. A gyümölcsösök hektáronkénti átlagára 2,24 millió forintot tett ki, ami 0,3 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A gyepek, rétek, legelők esetében átlagosan 1,32 millió forint volt a hektáronkénti ár, ami 0,1 százalékos emelkedést jelent, míg az erdőkért és fásított területekért 1,29 millió forintot kellett fizetni, kismértékű, 0,2 százalékos éves csökkenést követően. Az erdőkért Közép-Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni, ahol a hektáronkénti ár meghaladta az 1,5 millió forintot. A gyepek, rétek és legelők szintén ebben a régióban bizonyultak a legdrágábbnak, 1,7 millió forintos hektáronkénti átlagárral. A gyümölcsösök az Észak-Alföldön keltek el a legmagasabb áron, 2,49 millió forintos hektáronkénti átlaggal.
Újra a jobb minőségű területek ára emelkedett a leginkább. Az utóbbi két évben egyértelműen a jobb minőségű földek ára emelkedett a legnagyobb mértékben: a 35 aranykoronaérték feletti szántók esetében a növekedés elérte a 34 százalékot a 2022-es szinthez képest. A közepes minőségű, 15–25, illetve 25–35 aranykorona közötti kategóriákban szintén jelentős, 18–22 százalékos drágulás volt tapasztalható. Ezzel szemben a leggyengébb minőségű, 15 aranykorona alatti területek ára csupán 7 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban. Ez fordulatot jelent, ami különösen szembetűnő annak fényében, hogy 2015 és 2022 között éppen ezek az alacsonyabb értékű szántók drágultak a leggyorsabban. Megváltozott az árak birtokméret szerinti alakulásának korábbi mintázata is. Míg az elmúlt években a szántók esetében a legnagyobb, 10 hektár feletti kategóriában ment végbe az egyik legjelentősebb áremelkedés, addig 2024-ben az 1-5 hektár közötti kisebb parcellák esetében mutatkozott a legnagyobb, 1,9 százalékos növekedés.
Forrás: https://www.mbhindex.hu/sw/static/file/04_MBHTermofoldindex_2024_web.pdf
Közép-Magyarországon lehet a legdrágábban szántóföldhöz jutni. Megyei összehasonlításban Hajdú-Bihar vármegyében voltak a legmagasabb átlagárak 2024-ben, itt több mint 3,24 millió forintba került egy hektár. Szintén a legdrágábbak közé tartozott Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér vármegye, ahol 2,6-2,9 millió forintba került egy hektár szántóterület. Meghaladta az országos átlagot a szántók ára Szabolcs-Szatmár-Bereg és Komárom-Esztergom vármegyében is, a legkevesebbet, 1,39 millió forintot pedig Nógrádban kértek el hektáronként. Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Zala és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében 2 millió forint alatt maradtak az átlagárak.
A művelési ágak szerinti árak szinte változatlanok maradtak. A gyümölcsösök hektáronkénti átlagára 2,24 millió forintot tett ki, ami 0,3 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest. A gyepek, rétek, legelők esetében átlagosan 1,32 millió forint volt a hektáronkénti ár, ami 0,1 százalékos emelkedést jelent, míg az erdőkért és fásított területekért 1,29 millió forintot kellett fizetni, kismértékű, 0,2 százalékos éves csökkenést követően. Az erdőkért Közép-Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni, ahol a hektáronkénti ár meghaladta az 1,5 millió forintot. A gyepek, rétek és legelők szintén ebben a régióban bizonyultak a legdrágábbnak, 1,7 millió forintos hektáronkénti átlagárral. A gyümölcsösök az Észak-Alföldön keltek el a legmagasabb áron, 2,49 millió forintos hektáronkénti átlaggal.
Újra a jobb minőségű területek ára emelkedett a leginkább. Az utóbbi két évben egyértelműen a jobb minőségű földek ára emelkedett a legnagyobb mértékben: a 35 aranykoronaérték feletti szántók esetében a növekedés elérte a 34 százalékot a 2022-es szinthez képest. A közepes minőségű, 15–25, illetve 25–35 aranykorona közötti kategóriákban szintén jelentős, 18–22 százalékos drágulás volt tapasztalható. Ezzel szemben a leggyengébb minőségű, 15 aranykorona alatti területek ára csupán 7 százalékkal emelkedett ugyanebben az időszakban. Ez fordulatot jelent, ami különösen szembetűnő annak fényében, hogy 2015 és 2022 között éppen ezek az alacsonyabb értékű szántók drágultak a leggyorsabban. Megváltozott az árak birtokméret szerinti alakulásának korábbi mintázata is. Míg az elmúlt években a szántók esetében a legnagyobb, 10 hektár feletti kategóriában ment végbe az egyik legjelentősebb áremelkedés, addig 2024-ben az 1-5 hektár közötti kisebb parcellák esetében mutatkozott a legnagyobb, 1,9 százalékos növekedés.
Forrás: https://www.mbhindex.hu/sw/static/file/04_MBHTermofoldindex_2024_web.pdf