A törvény célja, olyan optimális méretű és átlátható használati és tulajdoni viszonyokkal rendelkező birtokstruktúra létrehozása, mely támogatja az optimális méretű, stabil tulajdonosi szerkezeten alapuló hazai agrárium kialakulását.

A törvény három megoldást szabályoz a megszüntetésre:

  • az ingatlan megosztása a tulajdonosok között
  • az egyik tulajdonostárs teljeskörű tulajdonszerzése
  • kisajátítás

A törvény hatálya a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földként nyilvántartott ingatlanokra terjed ki.

Nem terjed ki a törvény a tanyaként nyilvántartott ingatlanokra, a más alrészletet is tartalmazó ingatlanokra - a kivett út, kivett árok és csatorna alrészletek kivételével -, valamint azokra a zártkertekre amelyek a tényleges használatuk szerint nem minősülnek mező- és/vagy erdőgazdasági  hasznosításúnak.

1. Az ingatlan megosztása a tulajdonostársak között

Az osztatlan közös tulajdonú ingatlan bármelyik tulajdonosa kezdeményezheti a megosztást. Ha nincs adminisztratív és egyéb kizáró oka a megosztásnak, akkor a tulajdoni lapra felkerül egy feljegyzés a felosztási kérelemről. Ezt követően a földhivatal hozzáférést biztosít a megosztáshoz szükséges térinformatikai alkalmazáshoz. Az osztóprogram támogatja az értékarányos és terület alapú megosztást. Az osztóprogram az osztatlan közös tulajdon megszüntetése eredményeképpen kialakítandó új ingatlanok adatainak meghatározásakor a megosztás alapjául szolgáló ingatlannak a térképvázlat elkészítésekor hatályos ingatlan-nyilvántartási adatait veszi alapul.

Minimum területnagyság

A területek leaprózódásának elkerülése érdekében külön szabályozásra kerültek az egyes művelési ágakban a közös tulajdon megszüntetése eredményeként létrejövő parcellák minimum területnagysága, melyek a következők:

  • szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág esetén minimum 3000 m2-nél,
  • szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág esetén minimum 10 000 m2
  • zártkerti földnek minősülő ingatlan, nem lehet 1500 m2-nél kisebb területnagyságú

2. Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése az ingatlan egyetlen tulajdonostárs tulajdonába vétele útján

Abban az esetben, ha az ingatlan teljes területe nem éri el az adott művelési ágra előírt területi minimumot, akkor az ingatlant egyetlen tulajdonostárs veheti tulajdonba, vagyis bekebelezheti azt. Bármely tulajdonostárs kezdeményezheti a bekebelezést. Több tulajdonostárs egyidejű bekebelezési szándéka esetén a többségi tulajdonos részesül előnyben, tulajdonhányad egyezőség esetén a fiatalabb.

A megváltott tulajdoni hányadok ellenértékét a törvény külön rendeletben fogja szabályozni. A mennyiben a tulajdonosok vitatják a rendeletben meghatározott becsértéket, abban az esetben lehetőségük van külön szakvélemény elkészíttetésére is.

A tulajdonszerzés közös szabályai

  • az adott ingatlanban legalább 3 éve rendelkezik tulajdonrésszel
  • tulajdonrészét örökléssel szerezte, vagy
  • tulajdonrészét közeli hozzátartozójától szerezte

A tulajdonszerzéshez sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása.

3. Az ingatlan kisajátítása

Az ingatlan bármely tulajdonosa kezdeményezheti a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervnél az ingatlan egészének az állam általi, optimális birtokszerkezet kialakítása céljából történő kisajátítását, ha:

a) az osztatlan közös tulajdon megosztását a 4. § (1) bekezdése szerint legalább három alkalommal úgy kezdeményezték, hogy a 4. § (3) bekezdése alapján a bejelentés nem került visszautasításra, azonban az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére e törvény hatálybalépésétől számított 2 éven belül nem került sor, és

b) az ingatlan tulajdonosainak száma

ba) a 100 főt meghaladja, vagy

bb) a 30 főt meghaladja és az ingatlan hektárban kifejezett területnagyságának mértéke és tulajdonosai számának hányadosa kisebb, mint 0,5.

A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az adott költségvetési évben a földvásárlásra rendelkezésre álló költségvetési keret alapján dönt a kisajátítási eljárás megindításáról.

Az osztatlan közös földtulajdon felszámolását lehetővé tévő törvény 2021. január 1-én lép hatályba, ezért érdemes elgondolkodni már most azon, hogy melyik területünk és milyen mértékben érintett az osztatlan közös földtulajdon megszüntetésével.

A szabályozás teljes szövege az alábbi linken érhető el:

http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=220655.386061