A Kúria a jelen ítéletében már rámutatott arra, hogy a bíróság a törvényességi felügyelet keretében, az elsőfokú bíróság által szakértői kompetenciába sorolt feladatok vizsgálatára is jogosult és egyben köteles is, a szakértői véleményről ugyanis meg kell tudnia állapítania azt, hogy a szakértő által felhasznált összehasonlító adatok megfelelőek-e, azaz az összehasonlításra felhasznált ingatlanok a perbeli ingatlanok értékmeghatározóival, jellemzőivel azonosak-e, azaz a szakértő azonos övezeti besorolású /közlekedési övezetbe tartozó/ telkeket vett-e figyelembe, az összehasonlító adatokat eltérő értékjellemzők esetében megfelelő korrekciókkal tette-e alkalmassá a perbeli ingatlanokkal való összehasonlításra, az értékkorrekciók mértéke az összehasonlító adatok és a perbeli ingatlanok közötti eltérések korrigálására alkalmasak-e, ezáltal a korrigált fajlagos forgalmi érték megállapítására helytállóan került-e sor.Az igazságügyi szakértőnek a szakmai értékelési szabályok szerint kell eljárnia, a piaci érték meghatározására a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről szóló 25/1997.(VIII.1.) PM rendelet (a továbbiakban: PMr.) csak korlátozottan, iránymutatásként alkalmazható, a TEGoVA Európai Értékbecslési Szabvány 2003-ban kiadott kiadványát kell alapul vennie a piaci érték megállapítására. A szakértőt kirendelő bíróság a szakvélemény gondos, mindenre kiterjedő vizsgálatával állapíthatja meg azt, hogy a szakvélemény megalapozott, ezért értékelése az ítélet alapjául szolgálhat-e. A Legfelsőbb Bíróság végzése szerint a forgalmi érték megállapításakor a helyben kialakult piaci (forgalmi) értéket kell alapul venni, az ingatlant az övezeti besorolása, a tényleges hasznosítása alapján kell értékelni, összehasonlító adatként ugyanolyan övezeti besorolású, hasznosítású, művelési ágú ingatlanok vehetők figyelembe. A távlati hasznosítás lehetősége, a funkcióváltás feltételezése értéknövelő tényező nem lehet, sem a szándékolt – de meg nem valósult – távlati hasznosítás, sem a szabályozási terv szerinti távlati hasznosítás tényleges megvalósulás hiányában nem értékelhető. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint a funkcióváltás lehetősége a perbeli esetben nem volt megállapítható, a perbeli terület évtizedek óta közlekedési céllal szabályozott, a közlekedési övezetből való átsorolásnak semmilyen realitása nem volt. Az övezeti besorolás alapján megengedett hasznosítási módok, mint lehetőségek, tényleges hasznosítás hiányában az értékelésnél nem vehetők figyelembe. Az ingatlanok övezeti besorolásuknak és a ténylegesen fennálló hasznosítási módjuknak megfelelően értékelhetők.

Forrás.:

https://kuria-birosag.hu/hu/elvhat/42016-szamu-kozigazgatasi-elvi-hatarozat