A korábbiakban már bemutattuk, hogy az új szabályozásnak van egy olyan rizikós része, ami az újonnan kialakított terület minimum méreteire vonatkozik. Az újonnan kialakított ingatlan szőlő, kert, gyümölcsös, nádas esetében nem lehet kisebb 3000 nm-nél, erdő és művelés alól kivont területek esetén 10000 nm-nél, illetve zárkerti ingatlanoknál 1500 nm-nél.

 

Azoknál a tulajdonrészeknél, amelyek a megosztást követően nem fogják elérni a területi minimumot ott ún. bekebelezést kell alkalmazni.

A tulajdonosok megegyezhetnek arról, hogy lemondanak más javára annak érdekében, hogy adott esetben kialakuljon a minimális területméret. A problémák akkor merülhetnek fel, ha többen szeretnék bekebelezni ugyanazt a tulajdonrészt, ebben az esetben kialakulhat akár verseny is a tulajdonrészekért, ugyanis akkor az kapja meg, aki többet ajánl. Tisztában kell lennünk, mekkora értéket képvisel a tulajdonunkban álló ingatlan. A fenti példát folytatva, ha senki nem akarja bekebelezni a tulajdonrészünket, akkor az kapja meg kötelezően, aki  kezdeményezte a megosztási eljárást.

Abban az esetben, ha a tulajdonrészünk területe nem éri el a minimálisan előírt területi méretet, akkor bármelyik tulajdonostárs kezdeményezheti a bekebelezést. Amennyiben többen is kérik, akkor az ingatlant legnagyobb mértékben használó fogja bekebelezni a területet.

Több azonos mértékű használó esetén a nagyobb tulajdoni hányadú kapja meg az említett tulajdonrészt. Több hasonló tulajdoni hányadú tulajdonos esetén a legfiatalabb kapja meg az említett tulajdonrészt.

A bekebelezett föld értékét az értékbecslési szakvélemény alapján ki kell fizetni a bekebelezőnek. A tulajdonostársak elérhetetlensége esetén letétbe kell helyezni a tulajdonrész értékét. Gyakorlati oldalról vizsgálva a kérdést látható, hogy az fog előnyben részesülni az eljárás során, aki kezdeményezi az egész eljárást, és egyébként is a legnagyobb használója az osztatlan földnek.

A szabályozás nagy előnye, hogy rendezi a nem elérhető tulajdonosok miatt kialakult lehetetlen helyzetet is. Azzal is tisztában kell lenni, hogy olyan tulajdonostárs kaphat önálló tulajdont, aki legalább három éve tulajdonos az osztatlan közös földben, vagy örökölt, vagy közeli hozzátartozótól vásárolt.

Ha valamelyik tulajdonos kezdeményezi az eljárást, de 2 év alatt nem zajlik le, vagy a tulajdonosok száma meghaladja a százat (illetve ha 30 főnél több tulajdonos van, és a tulajdonosok számának és a földterület nagyságának hányadosa 1-nél kisebb), akkor kezdeményezni lehet majd az állami kisajátítást. Magyarul a legnehezebb helyzetben, gyakorlatilag nem osztható földek állami tulajdonba kerülnek át, pontosabban a Nemzeti Földalapba kerül.

Láthatjuk, hogy függetlenül attól, hogy bekebelező vagy bekebelezett státuszúak leszünk elengedhetetlen a tulajdonrészünk értékének ismerete

A termőföld értékelés módszerének megismeréséhez látogassák meg weboldalunkat!

logo termofold